Back to Languages

    Hungarian - Chapter 37

    Translation by Dr. Ahmed Abdel Rahman Okfat Tashaab

    Verse 1

    A pontosan sorba rendeződőkre (Angyalok)

    Verse 2

    És a (felhőket) hajtva hajtókra

    Verse 3

    És az Intést (ezt a Koránt) folyton hirdetőkre

    Verse 4

    Ati lstenetek bizony Egy (Ő Allah)

    Verse 5

    Az egek és a föld Ura és mind. azé, ami közötte van és a napkeletek" Ura

    Verse 6

    Bizony Mi feldíszítettük az evilági eget égitestek díszével

    Verse 7

    Óvásképpen minden lázadó sátán ellen

    Verse 8

    Nem figyelhetnek oda a legfelsőbb tanácsra", mivel minden oldalról megdobáltatnak

    Verse 9

    Elűzésképpen, és nekik örök büntetés jár

    Verse 10

    Kivéve azt, aki elkap valami elkaphatót". Ám lángoló csóva követi őt

    Verse 11

    Tudakold (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) meg tőlük: ,. Vajon ők-e az erősebbre alkotottak, vagy azok, akiket teremtettünk?" Mi bizony ragadós agyagból teremtettük őket

    Verse 12

    De nem! Te (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) csodálkozol! Ök pedig gúnyolódnak (Veled és ezzel a Hatalmas Koránnal)

    Verse 13

    És ha intést intéznek hozzájuk nem figyelnek az intésre

    Verse 14

    És ha egy jelet látnak kigúnyolják azt

    Verse 15

    És azt mondják: , Ez nyilvánvaló varázslat

    Verse 16

    És ha meghaltunk és porrá és csonttá lettünk, vajon feltámasztatunk-e

    Verse 17

    És a korábbi apáink, elődeink

    Verse 18

    Mondd ( Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget): ,.Igen! És ti megalázott alázatosak lesztek

    Verse 19

    Ez csak egyetlen Zagrd? lesz, és ők nézelődnek

    Verse 20

    És azt mondják: ..Ó jaj nekünk! Ez az Ítélet Napja

    Verse 21

    (Az mondatik ekkor:) ,. Ez a Döntés napja, amit ti hazugságnak tartottatok

    Verse 22

    (Az mondatik az Angyaloknak:) .Gyűjtsétek hát össze azokat, akik bűnt követtek el és a feleségeiket és azt, amit szolgáltak

    Verse 23

    Allah helyett! És vezessétek őket a Pokol útjára

    Verse 24

    Állítsátok meg őket, ők bizony kérdéseket kapnak

    Verse 25

    Mi történt veletek, hogy nem segítitek egymást

    Verse 26

    Nem, ma megadják magukat

    Verse 27

    Egyikük a másikhoz fordul és egymást kérdezgetik

    Verse 28

    Azt mondják: .Ti mindig jobb felől szoktatok jönni felénk

    Verse 29

    Azt mondják: ..De nem! Ti nem Voltatok hívők

    Verse 30

    Mi nem rendelkeztünk felettetek hatalommal, sőt ti minden határt áthágó nép voltatok

    Verse 31

    Valóra vált hát rajtunk Urunk Szava. Bizony meg fogjuk kóstolni (a büntetést)

    Verse 32

    Tévútra vittünk benneteket. És bizony mi is tévúton járók voltunk

    Verse 33

    Ők bizony azon a Napon közösen részesülnek a büntetésben

    Verse 34

    Mi ekképpen bánunk a bűnösökkel

    Verse 35

    Hisz midön az mondatott nekik: , Nincs más isten csak Allah! (Lá iláha illa-Lláhu)" Ők bizony gögösködtek

    Verse 36

    És azt mondták: Vajon hagyjuk el isteneinket egy őrült költő miatt

    Verse 37

    De nem! Ő (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) az Igazságot hozta el és (megerősítve) igazolta a (korábbi) Küldötteket

    Verse 38

    Ti bizony meg fogjátok ízlelni a fájdalmas büntetést

    Verse 39

    De csupán azért jutalmaztattok, amit cselekedtetek

    Verse 40

    Kivéve Allah igaz, öszinte szolgáit

    Verse 41

    Nekik, tudott, ismert gondoskodásban lesz részük (a Paradicsomban)

    Verse 42

    Gyümölcsök és megtiszteltetés jár nekik

    Verse 43

    A gyönyörök Kertjeiben (a Paradicsomban)

    Verse 44

    Egymással szemben elhelyezkedő ágyakon

    Verse 45

    Serlegeket hordanak nekik körül, amelyekben egy olyan forrás itala van

    Verse 46

    Amely fehéren ragyogó és gyönyörűség az ivók számára

    Verse 47

    Amely nem okoz fejfájást és nem részegednek meg tőle

    Verse 48

    Körülöttük lesütött tekintetű! , nagy szeműek (lesznek)

    Verse 49

    Mintha ők elrejtett tojás lennének

    Verse 50

    Egyikük a másikhoz fordul és egymást kérdezgetik

    Verse 51

    Egy közülük így szól: Nekem volt egy társam

    Verse 52

    Aki azt mondja: , Te is azok közé tartozol, akik igaznak tartják (a halál utáni feltámadást)

    Verse 53

    És ha már meghaltunk és porrá és csonttá lettünk vajon ítélet születik rólunk

    Verse 54

    Azt mondja: ,. Nem akartok letekinteni

    Verse 55

    És letekint és meglátja őt a Pokol közepén

    Verse 56

    Allah-ra!" - mondja. Majdnem elpusztítottál

    Verse 57

    Ha nem lett volna Uram irántam való kegyelme, most az elővezetettek közé tartoznék

    Verse 58

    (A Paradicsom népe mondja:) , Nem halunk már meg (többé)

    Verse 59

    Csak az első halálunk. És nem részesülünk-e büntetésben

    Verse 60

    Bizony ez a hatalmas győzelem

    Verse 61

    Ilyenért cselekedjenek a cselekvők

    Verse 62

    Vajon az-e a jobb pihenőhely, vagy a Zaggüm-fa (borzalmas fa a Pokolban)

    Verse 63

    Mi azt kísértéssé tettük a bűnösök számára

    Verse 64

    Ez bizony egy olyan fa, amely a Pokol gyökeréből fakad

    Verse 65

    Virágai olyanok mintha a Sátán fejei lennének

    Verse 66

    Ők bizony abból fognak enni és azzal töltik meg a gyomrukat

    Verse 67

    Majd utána ők bizony forró vizű keveréket kapnak

    Verse 68

    Majd visszatérésük lesz a Pokolba

    Verse 69

    Mivel ők már apáikat is úgy találták, hogy tévelygők voltak

    Verse 70

    És ök az ő nyomdokain haladva rohantak

    Verse 71

    Az előttük éltek legtöbbje már bizony előttük tévelygésben volt

    Verse 72

    Bizony intőket küldtünk közéjük

    Verse 73

    De figyeld meg milyen lett a Sorsuk azoknak, akik az intést kapták

    Verse 74

    Kivéve Allah igaz, öszinte odaadó szolgáit

    Verse 75

    És korábban már szólított Minket Nüh (Noé), és milyen pompás válaszolók voltunk

    Verse 76

    És Mi megmentettük őt és a családját a hatalmas szorultságából

    Verse 77

    És megtettük utódait a fennmaradókká (Sém, Hám, Jafet)

    Verse 78

    És vele szemben meghagytuk a későbbieknek (generációknak, a kegyes megemlékezést)

    Verse 79

    Békesség (salámun) Nűh-ra (Noéra) a Világokban

    Verse 80

    Mi ilyen módon jutalmazzuk a jóravalókat

    Verse 81

    Ő (Nog) bizony a Mi hívő szolgáink. közül való

    Verse 82

    Majdan a többieket a vízbe fullasztottuk

    Verse 83

    És bizony az ő közösségéből való Ibrahim (Ábrahám) is

    Verse 84

    Midőn eljött Urához ép, tiszta! szívvel

    Verse 85

    Midőn így szólt apjához és népéhez: aTi mit szolgáltok

    Verse 86

    Vajon hazug módon istenségeket akartok Allah helyett

    Verse 87

    Mi a gondolatotok a Világok Uráról

    Verse 88

    Tekintetét egy pillanatra a csillagokra vetette

    Verse 89

    És azt mondta: , Én bizony beteg vagyok

    Verse 90

    Amazok pedig hátat fordítva fordultak el tőle

    Verse 91

    És odafordult az ő istenségeikhez és így szólt: .Nem esztek

    Verse 92

    Mi van veletek, hogy nem szóltok

    Verse 93

    Odafordult hozzájuk, jobbjával sújtva azokat

    Verse 94

    Ők (a bálvány imádók) rohanvást igyekeztek hozzá

    Verse 95

    Azt mondta: . Vajon azt szolgáljátok, amit ti faragtok kezte

    Verse 96

    Jóllehet Allah teremtett meg benneteket és azt is, amit tesztek

    Verse 97

    Azt mondták: , Építsetek neki egy épületet és vessétek bele annak tüzébe

    Verse 98

    Fondorlatot akartak elkövetni vele szemben, de Mi a legalul lévőkké tettük öket

    Verse 99

    És azt mondta: , Én az Uramhoz megyek, majd Ő vezetni fog engem

    Verse 100

    Uram! Ajándékozz meg engem eggyel (utóddal) a jóravalók közül

    Verse 101

    Örömhírt adtunk neki egy szelíd fiúgyermekről

    Verse 102

    Miután felnőtt annyira, hogy vele együtt tevékenykedhetett, így szólt: .Ó fiacskám! Álmomban úgy láttam, hogy feláldozlak téged, Gondold át, hogyan vélekedsz!" Így szólt: .Ó apám! Tedd azt, amit parancsként kaptál! Engem - ha Allah is úgy akarja (in $a a-Lláhu) - a türelmesek közül valónak fogsz találni

    Verse 103

    És miután mindketten muzulmánok lettek (alávetették magukat) ő a homlokára fektette öt (feláldozandó)

    Verse 104

    És Mi szólítottuk őt: .Ó, Ibráhim (Ábrahám)

    Verse 105

    Igazzá tetted az álmot". Mi bizony így jutalmazzuk a Jóravalókat

    Verse 106

    Ez bizony világos próbatétel

    Verse 107

    Mi egy hatalmas áldozattal váltottuk ki őf

    Verse 108

    És vele szemben meghagytuk a későbbieknek (generációknak, a kegyes megemlékezést)

    Verse 109

    Békesség (salámun) Ibráhim-ra (Ábrabámra)

    Verse 110

    Mi bizony így jutalmazzuk a jóravalókat

    Verse 111

    Ő bizony a Mi hívő szolgáink közül való

    Verse 112

    Örömhírként adtuk tudtára Ishág- ot (Izsákot). Próféta ő az igazak közül

    Verse 113

    Megáldottuk őt és Ishág-ot (Izsákot). És az utódai között lesz majd olyan, aki jóravaló és lesz olyan is, aki nyilvánvalóan önmaga ellen vétkezik

    Verse 114

    És kegyet gyakoroltunk hajdan Műsá-val (Mózessel) és Hárűn-al (Áronnal) szemben

    Verse 115

    És megmentettük kettejüket és népüket a nagy szorultságból

    Verse 116

    És megsegítettük őket és ök kerekedtek felül

    Verse 117

    És odaadtuk nekik a világosan érthető Írást

    Verse 118

    És az Igaz, Egyenes Útra vezéreltük őket

    Verse 119

    És kettejükkel szemben meghagytuk a későbbieknek (generációknak, a kegyes megemlékezést)

    Verse 120

    Békesség (salamun) Műsa-ra (Mózesre) és Hárűn-ra (Áronra)

    Verse 121

    Mi bizony így jutalmazzuk a Jóravalókat

    Verse 122

    Ők bizony a Mi hívő szolgáink. közül valók

    Verse 123

    Bizony Ilyas (Éliás) is a Küldöttek közül való

    Verse 124

    Hisz midőn így szólt a népéhez; . Najon nem vagytok-e istenfélők

    Verse 125

    Vajon BafI-hoz! fohászkodtok? És hagyjátok a legjobb Teremtőt

    Verse 126

    Allah-ot, a ti Uratokat és elődeitek Urát

    Verse 127

    Ám ők meghazudtolták. Bizony majdan elővezettetnek

    Verse 128

    Kivéve Allah igaz, őszinte és odaadó szolgáit

    Verse 129

    És vele szemben meghagytuk a későbbieknek (generációknak, a kegyes megemlékezést)

    Verse 130

    Békesség (salámun) II.Ya-Sin-ra (Eliásra)

    Verse 131

    Mi ekképpen jutalmazzuk a jóravalókat

    Verse 132

    Ő bizony a Mi hívő szolgáink közül való

    Verse 133

    Bizony Lót is a Küldöttek közül való

    Verse 134

    Hisz midőn megmentettük őt és a családját mind

    Verse 135

    Kivéve egy öregasszonyt (a feleségét), ő a lemaradók közé tartozott

    Verse 136

    Ezután elpusztítottuk a többieket

    Verse 137

    Bizony ti reggel elhaladtok mellettük

    Verse 138

    És éjjel, hát nem fogjátok fel az eszetekkel

    Verse 139

    És bizony Yünus (Jónás) is a Küldöttek közül való

    Verse 140

    Midőn a megterhelt hajóhoz menekült

    Verse 141

    Sorsot vetett és a vesztesek közé került

    Verse 142

    És bekapta őt a hal, mivel feddést érdemelt

    Verse 143

    És ha nem lett volna azok közül való, akik magasztalók

    Verse 144

    Akkor bizony a (hal) gyomrában maradt volna addig a Napig míg fel nem támasztatnak. Hizb

    Verse 145

    Egy puszta helyre vetettük őt szerencsétlen állapotban

    Verse 146

    Yagtin-fát (tökféleség) sarjasztottunk felette

    Verse 147

    Százezerhez, vagy még többhöz küldtük őt el

    Verse 148

    Hívők lettek és megengedtük, hogy egy darabig még élvezzék az evilági életet

    Verse 149

    Kérdezd ( Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) csak meg tőlük: .Najon a te Uradnak lányai Vannak, nekik pedig fiaik

    Verse 150

    Vagy az Angyalokat nőnemű lényeknek teremtettük, aközben hogy ők jelen voltak

    Verse 151

    Vajon nem hazugságukból fakadóan mondják-e, hogy

    Verse 152

    Allah nemzett"! Bizony hazugok ök

    Verse 153

    Talán leányokat választottak a fiúk helyett

    Verse 154

    Mi történt veletek, hogyan ítélkeztek

    Verse 155

    Talán nem figyeltek az intésre

    Verse 156

    Vagy nyilvánvaló hatalommal bírtok

    Verse 157

    Hozzátok hát elő a Könyveteket, ha az igazat szóljátok

    Verse 158

    Rokoni kapcsolatot állítottak közte és a dzsinnek között, a dzsinnek azonban tudják, hogy elővezettetnek

    Verse 159

    Magasztaltassék Allah! Fölötte áll Ő amnak, amit Róla mondanak

    Verse 160

    Kivéve Allah igaz, öszinte odaadó szolgáit

    Verse 161

    Ti (hitetlenek) és, amit szolgáltok (a bálványok)

    Verse 162

    Nem tudtok Ellenében kísértést elkövetni

    Verse 163

    Kivéve azt, aki a Pokol tüzén fog égni

    Verse 164

    Közöttük nincs senki, akinek ne lenne ismert helye

    Verse 165

    Bizony mi (Angyalok) vagyunk azok, aki sorokba rendeződünk

    Verse 166

    Bizony mi vagyunk azok, akik a magasztalók

    Verse 167

    Ám ők csak ezt mondogatták

    Verse 168

    Ha rendelkeznénk a korábban éltektől intéssel

    Verse 169

    Akkor mi bizony Allah igaz, őszinte és odaadó szolgái lennénk

    Verse 170

    Nem hittek benne. Majd megtudják

    Verse 171

    A Mi Szavunk bizony már korábban elhangzott a Mi Küldött Szolgáinknak

    Verse 172

    Bizony ők azok, akik a segítségben részesülnek

    Verse 173

    És az Általunk nekik rendelt seregünk lesz a győzedelmes

    Verse 174

    Fordulj ( Muhammad Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) csak el tőlük egy időre

    Verse 175

    Figyeld őket! Ök is látni fogják

    Verse 176

    Talán a Mi büntetésünket sürgetik

    Verse 177

    És ha majdan a házaiknál száll meg, szörnyű reggele lesz az, az intetteknek

    Verse 178

    Fordulj (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) csak el tőlük egy időre

    Verse 179

    Figyeld őket! Ők is látni fogják (a büntetést)

    Verse 180

    Magasztaltassék a te Urad! A hatalom Ura. Fölötte áll Ő annak, amit mondanak Róla

    Verse 181

    Békesség a Küldöttekre

    Verse 182

    És hála legyen Allah-nak (al- hamdu li-Llahi), a Világok Urának